1
|
|
2
|
- Mottó, idézet.
- „ Megszívlelendő, hogy a gépkocsi, melynek nem indul a motorja,
bosszúságot okoz, egy fékrendszer azonban, amelyik nem működik, halálos
veszélyt jelent.”
- Kőfalusi Pál-Dr. Szőcs Károly-Dr. Varga Ferenc: FÉKRENDSZEREK
|
3
|
|
4
|
- I. CÉL 5.
- 1. Követelmények
- II. TARTALMI LEÍRÁS 7.
- III. TARTALOM ÉS TEVÉKENYSÉGEK 9.
- IV. EGYÉB 54.
- Fogalmak
- Irodalom
- 3. Illusztrációjegyzék
|
5
|
- 1. Cél
- A tanulók idézzék fel a korábbi időszakokban elsajátított fizikai
ismereteiket, hogy megértsék és elsajátítsák azokat az ismereteket
amelyek a fékrendszerek működésének megismeréséhez szükségesek
|
6
|
- 2. Követelmények:
- a tanulók sajátítsák el
fékberendezésekkel szemben támasztott követelményeket,
- ismerjék a fékrendszerek
csoportosítását,
- ismerjék a fékezés folyamatát és azok
jellemzőit.
- Kompetenciák:
- Megtudják fogalmazni és tudják értelmezni a gépjárművek fékrendszerével
kapcsolatos összefüggéseket.
- Megtudják fogalmazni a kerék és az úttest közötti kapcsolat folyamatát
|
7
|
- Fékberendezések feladatai
- Fékberendezések csoportosítása és azok jellemzői
- A fékezés folyamata
- A gépkocsi fékezett kereke és az útfelület közötti kapcsolat elemzése
|
8
|
- Fékrendszerekre vonatkozó hatósági előírások
- Fékberendezések vizsgálata (hatósági előírások)
|
9
|
|
10
|
- A fékberendezések felépítésének, működésének ismerete, a fékjavítások
szakszerű elvégzése, az utólagos ellenőrzés végrehajtása szavatolja a
közúti forgalomban résztvevő járművek és személyek életbiztonságát.
|
11
|
- Fizikai fogalmak ismerete :
- Út, idő, sebesség, lassulás, gyorsulás, tömeg, tömegerő, súlyerő,
mozgási energia.
|
12
|
- Súrlódás, csúszás, gördülés, mozgást akadályozó hatások és azok
következményei.
|
13
|
- 1. Döntsd el az alábbi állítások helyességét!
- a) A nagyobb sebességgel haladó jármű időegység alatt hosszabb utat tesz
meg.
- b) A jármű sebessége nem befolyásolja a megtett út hosszúságát.
- c) Különböző sebességgel haladó járművek azonos idő alatt azonos utat
tesznek meg.
- 2. Döntsd el az alábbi állítások helyességét!
- a) A fékezett jármű lassulásának nagyságától nem függ a megállásig
megtett út hossza.
- b) A lassulás mértékegysége az SI mértékrendszerben a m/s²
- c) A lassulás mértékegysége az SI mértékrendszerben a m/s³
- 1. Kérdés (a helyes válsz)
- a)
- 2. Kérdés (a helyes válsz)
- b)
|
14
|
- 3. Döntsd el az alábbi állítások helyességét!
- a) A tömeg nagysága nem befolyásolja a gyorsító erő nagyságát.
- b)A súlyerőt a gyorsulás és a tömeg hányadosaként tudjuk meghatározni.
- c) A gyorsító erőt a gyorsulás és a tömeg szorzataként tudjuk
meghatározni.
|
15
|
- 1. Fékberendezések feladata 16-20
- 2. A fékezés folyamata 21-25
- 3. A kerék és az útfelület kapcsolata 26-30
- 4. A fékezés dinamikai viszonyai
31-35
- 5. Fékvizsgálatok 36-40
|
16
|
- FÉKBERENDEZÉSEK FELADATA
- A jármű lassítása, sebességének
gyors csökkentése, lejtőn álló jármű rögzítése valamint a lejtős úton
haladó jármű sebességének biztonságos tartása. A lassítófékezést a
vonatkozó jogszabály üzemi fékezésnek nevezi és előírja, hogy jármű
sebességétől és terheléstől függetlenül bármilyen lejtőn vagy emelkedőn,
vagy vízszintes útfelületen, gyorsan és hatásosan lehessen vele a
járművet lassítani illetve megállítani
|
17
|
- Fékberendezések csoportosítása.
- A rendeltetésük szerint:
- Üzemi fékrendszer: a gépkocsit a hatóságilag előírt hatékonysággal
lassítja vagy megállítja
- Biztonsági fékrendszer: az üzemi fék meghibásodása esetén annál kisebb,
de előírt hatásossággal kell lassítani illetve megállítani a gépkocsit.
- Rögzítőfék-rendszer: a gépjárművezető távollétében a járművet álló
helyzetben tartja az előírt meredekségű lejtőn
- Tartós lassítófék: a haszonjárműveknél hosszú lejtőknél az állandó
sebességgel való haladásra vagy sík úton a sebesség csökkentésére
használják. Nem a kerékfékszerkezettel fejti ki hatását.
|
18
|
- Működési mód szerint:
- Mechanikus fék
- (mechanikus súrlódás fejti
ki a fékező nyomatékot)
- Hidrodinamikus fék
- (hidrodinamikus
tengelykapcsoló elv, egyik rész rögzített)
- Elektromágneses fék
- (mágneses erőterek fejtik
ki a lassító hatást)
- Áramlástani fék
- (munkaközeg áramlik vagy
áramlását akadályozzuk)
|
19
|
- Energia átvitel módja szerint:
- Mechanikus: a fékező erőt a járművezető fejti ki
- Hidraulikus: a fékező erőt a vezető fejti ki, a hidraulikus rendszer
továbbítja ezt az energiát a kerékfékszerkezetekhez
- Pneumatikus: a vezető a fékpedálon kifejtett erővel a felhasznált
segédenergia nagyságát változtatja (pneumatikus=sűrített levegővel működő)
- Elektromos: a fékező erőt villamos rendszerű végrehajtó egység fejti ki
- Előzőek kombinációi: hidro-pneumatikus, elektromechanikus, stb.
|
20
|
- Fékező, súrlódó felület alakja szerint:
- Dobfék (szimplex, duplex, szervo fékek)
- Tárcsa fék: fix illetve úszónyerges változatok
|
21
|
- A FÉKEZÉS FOLYAMATA.
- A fékezési folyamat szakaszai.
|
22
|
- Fogalmak értelmezése:
- reakcióidő (tr ): az-az idő, amely az akadály észlelésétől a fékpedál
érintéséig eltelik. Ez két részre bontható, úgy mint a döntési idő amely
alatt vezető a beavatkozással kapcsolatban meghozza döntését, és
cselekvési idő, amely alatt a gázpedálról a lábát átteszi a fékpedálra.
Ez az időtartam a járművezetőtől és a pedálok elhelyezkedésétől függ,
értéke 0,5s-től 2 sec-ig tart,
ezalatt a jármű megközelítőleg állandó sebességgel halad. (esetleg motorfék
hatása)
- (ha kíváncsi vagy hogy az egyes
időtartamok hol helyezkednek el a diagramban klikkelj a fogalomra!)
- fék késedelmi idő (fk): amely a fékpedál érintésétől a lassulás intenzív
növekedéséig tart. Az eltelt idő nagyságát a holtjátékok (pedál,
szelepek, fékbetét és fékdob közötti távolság nagysága, valamint a
fékszerkezetekben található rugóerők és az energia közvetítő közeg
összenyomhatósága befolyásolja. Nagysága hidraulikus fékrendszernél 0,2
sec, míg légféknél 0,4-0,4 sec
|
23
|
- felfutási idő (tf): ezen időtartam alatt a maximális lassulás kialakul.
Nagyságát szintén befolyásolja a fékezésnél felhasznált közeg
összenyomhatósága , a fékszerkezetek egyes elemeinek deformációja és a
gépjármű vezető által a fékpedálon kifejtett erő beállítása. Nagyság a
0,2-0,5 sec.
- hatásos fékezés ideje (th): ezen
időtartam alatt a jármű lassulása megközelítően állandó.
|
24
|
- A fékezési folyamatot vizsgálva megállapítható hogy a fékezési folyamat
egy része alatt a jármű állandó sebességgel halad (s1= vo x t1), míg a
lassulási szakaszban a megtett út hossza meghatározható a következő
összefüggéssel (s2=vo² / 2a). /egyszerűsített számítás!/
- A fékezési folyamat alatt megtett
úthossz:
- S=S1 + S2
- (vo= a fékezést megelőző jármű sebesség m/s-ban. A gyakorlatba az S-t féktávolságnak,
az S2-t fékútnak is nevezik.
- Számítsd ki milyen hosszú a fékút és a féktávolság ha a jármű sebessége
50 km/h és a fékezés alatt a
jármű lassulása 5,8 m/s² és a t1= 1s!
- Milyen sebességgel szoktál vezetni? Végezd el a számítást!
- Nem kellene lassabban közlekedni?!? Ne lépd túl a meg-
- engedett sebességet!!!!!!
|
25
|
- A fékezett jármű egyszerűsített
foronómiai diagramja.
- (Foronómia: mozgástan, a különféle mozgások leírásával foglakozó
tudomány.)
|
26
|
|
27
|
- Az ébredő fékező erő nagysága nem csak a fékszerkezet kialakításától
hanem az útfelület és a kerék között kialakuló súrlódási tényezőtől is
függ ( száraz, nedves, esetleg jeges útfelület). Ez a kapcsolat az
úgynevezett tapadási tényezővel jellemezhető amelynek értéke nagyobb
mint a csúszó-, de kisebb mint a nyugvó súrlódási tényező.
- μcs<μt<μny
- Néhány adat különböző útviszonyok esetén
|
28
|
- A tapadási tényező értéke függ:
- az útburkolat jellege, minősége
- az útfelület szennyezettsége
- az időjárási viszonyok (száraz,nedves, havas, jeges)
- a gumiabroncs szerkezete
- a futófelület mintázata
- a gumiabroncsban lévő levegő nyomásától
- A tapadási tényező kihat az elérhető maximális lassulásra is:
- a= μt x g
- Ahol „ g „ a gravitációs gyorsulás (9,81m/s²)
- Számítsd ki mekkora lassulás érhető el száraz betonúton illetve jégen,
blokkoló kerekek esetén
|
29
|
- Számításokkal bizonyítható hogy a gördülés és a blokkolás határán
fékeződő, éppen „nyomot hagyó”, de nem „blokkoló” keréken nagyobb fékező
erő ébred. A kerék kerületén csak akkor fejthető ki fékező erő ha
bizonyos mértékű csúszás bekövetkezik, ezt a jelenséget a szlippel
fejezzük ki:
- S= (v – vk)/ v, ahol
- s= a kerékszlip, v= jármű haladási sebessége, vk= kerék
kerületi sebessége.
- Gondold végig, mikor 0 a szlip értéke és mikor 1!
|
30
|
- A tapadási tényező és a szlip kapcsolatát bemutató diagram:
- ha a szlip értéke 0,1- 0,4
közötti értéke akkor a kerék legjobban lassítható = maximális lehet a
fékerő,
- Ha a szlip értéke 1, akkor csökken a fékerő
- (már a csúszó súrlódási tényező ébred!)
|
31
|
- A fékezés dinamikai viszonyai.
- A kerekek blokkolása nemkívánatos jelenség mert
- a blokkoló kerék által kifejtett fékezőerő legtöbbször kisebb fékerőt
eredményez, minta a gördülő keréken kifejthető maximális fékerő
- a blokkoló keréken drasztikusan lecsökken az oldal erő nagysága, szinte
megszűnik a kerék oldalvezető képessége
- a blokkoló kerék fékerejét csak az abroncs és az útfelület közötti
súrlódás határozza meg, vagyis nem érvényesül a fékszerkezet működtető
ereje amit a fékezés során a vezető képes változtatni és ezáltal nem
befolyásolható a fékezési folyamat.
|
32
|
- A fékező és az oldalvezető erő kapcsolata.
- A fékező kerékre két erő hat, a fékezés (Ffék= μt x G)miatt
kialakuló fékező, illetve az oldalvezető erő. A kerék haladási irányát e
két erő eredője határozza meg. Ha ezek eredője egy megadott éréket
túllép, a jármű úttartása megszűnik és a jármű kicsúszik. A blokkoló
kerekeknél ezek az értékek kissebbek, hiszen ilyenkor Ffék= μcs x
G.
|
33
|
- FÉKERŐELOSZTÁS
- A járművek üzemi fékrendszerének legfontosabb feladata a lehető
legnagyobb lassulás (a) biztosítása, a stabilitás megőrzése és az
irányíthatóság megtartása mellett. Az elérhető legnagyobb lassulás a
kerekek és a talaj között létrejött tapadástól függ,
|
34
|
- A fékezési folyamat során az is előfordulhat hogy az egyes kerekek
különböző állapotú úttesten (bal oldali kerék száraz, jobb oldali jeges)
haladnak és így a kerekeknél ébredő tapadási tényezők is jelentős
mértékben eltérhetnek egymástól, így a létrejött fékerők is eltérnek.
|
35
|
- A fékezéskor bekövetkező kerékblokkolásnak jelentős hatása van a jármű
úttartására, ha az
- mellső kerekek blokkolnak: megszűnik az oldalvezető erő, nincs
kormányozhatóság, a jármű egyenesen halad tovább
- a hátsó kerekek blokkolnak: megszűnik a hátsó kerekeknél az oldalvezető
erő, a jármű hátulja oldalra elcsúszik,
- valamennyi kerék egyszerre blokkol: a jármű viselkedése
meghatározhatatlan, a pördülés és a sodródás kombinációja jelenik meg.
- Lehetőségek: fékerő határolás,blokkolás gátlás (ABS)
|
36
|
- FÉKVIZSGÁLATOK.
- A fékrendszerek üzemképessége, megbízható működése alapvető fontosságú.
A fékszerkezetek üzemképességére vonatkozó követelményeket a 6/1990
KöHÉM rendelet tartalmazza. E rendelet kimondja:
- 29.§ (1) A járművek fékrendszerei meg kell feleljenek a járműtípusra
jellemző kerékfékerő határértékeknek.
- (2) Az üzemi fékrendszer
fékhatásának a kétoldali kerekeken megközelítően azonosnak kell lennie.
Tengelyenként a két oldal közötti eltérés a keréken mért nagyobb átlagos
fékerő 20%-t –M1 és N1 kategóriába (személygépkocsi és kis
tehergépkocsi) tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a 30%-át – nem
haladhatja meg.
- (3) Az üzemi fék állandó
nagyságú működtető erő melletti fékerőingadozása kerekenként nem
haladhatja meg a keréken mért legnagyobb átlagos fékerő 30%-át.
|
37
|
- A fékszerkezet hatásosságának minősítése háromféle módon történhet
- Fékútméréssel
- Lassulásméréssel
- Fékerőméréssel
- Fékvizsgálat fékútméréssel.
- A már említett rendelet személygépjárműveknél (M1 kategória) az alábbi
összefüggés felhasználásával határozza meg a legnagyobb fékút mértékét:
|
38
|
- Fékvizsgálat lassulás méréssel.
- A fékvizsgálatok alapvető követelménye hogy meghatározott eljárás
szerint történjen, a vizsgálathoz engedélyezett és hitelesített
berendezés kerüljön felhasználásra és a vizsgálatról bármikor
visszakereshető dokumentáció készüljön.
- A fékvizsgálatokhoz a MOTOMETER lassulásmérő készülék használható amely
kielégíti a meghatározott követelményeket.
- Tekintsd meg a mérés menetét!
|
39
|
- Fékvizsgálat beépített fékpad segítségével.
- A jármű kerekeit egy kettősgörgő párral forgatunk meg és a vizsgálat
során a jármű fékrendszerét működtetve akadályozzuk a meghajtó
kettősgörgő forgását. A beépített érzékelők mérik a görgőpáron, és így a
gumiabroncson létrejövő fékerők nagyságát. A vizsgálat során a
fékpedál működtetése egy
pedálerőmérő közbeiktatásával, azon keresztül történik (mint a
MOTOMÉTERES vizsgálatnál). A fékvizsgálatot egy számítógép vezérli és
értékeli ki. A vizsgálat objektivitása biztosított, és a mérésről
dokumentáció készül.
|
40
|
|
41
|
|
42
|
- 2. lap
- 1) Ismertesd a fékrendszer
rendeltetés szerinti csoportjait!
- 2) Sorold fel a fékrendszer
működés mód szerinti csoportjait!
- A válaszok megadása
- sz. kérdésre: üzemi-, biztonsági-, rögzítő-, és lassítófék
- sz. kérdésre: a válasz a 18. oldalon olvashatod el (klikk)
|
43
|
- 3. lap
- 1) Hasonlítsd össze a reakció időt és a fékkésedelmi időt!
- 2) Elemezd a foronómiai
diagramokat!
- A válaszok megadása
- sz. kérdésre: a választ a 22. oldalon tekintheted meg (klikk)
- sz. kérdésre: a választ a kérdésre 25. oldalon tekintheted meg (klikk)
|
44
|
- 4. lap
- 1) Elemezd a tapadási tényező és
a szlip kapcsolatát!
- 2) Mutasd be a fékező és az
oldalvezető erők kapcsolatát!
- A válaszok megadása
- sz. kérdésre: a választ a 30. oldalon tekinheted meg (klikk)
- sz. kérdésre: a választ a 32. oldalon tekintheted meg (klikk)
|
45
|
- 5. lap
- 1) Sorold fel a fékvizsgálati
lehetőségeket!
- 2) Ismertesd a
MOTOMETER-rel végezhető mérés
folyamatát!
- A válaszok megadása
- sz. kérdésre: a választ a 37. oldalon tekintheted meg (klikk)
- sz. kérdésre: a mérésről készült filmet 38. oldalon tekintheted meg (klikk)
|
46
|
- Az előzőkben bemutattuk a fékberendezések feladatait és csoportosítását
- Megtárgyaltuk az egyes csoportok jellemzőit
- Összehasonlítottuk az üzemi-, a biztonsági-, a rögzítő- és a lassító
fékrendszerek jellemzőit.
|
47
|
- Megtárgyaltuk a fékezési folyamat jellemzőit
- Összehasonlítottuk a fékezési folyama egyes részeinek időtartamát
|
48
|
- Megtárgyaltuk a fékezés során létre jövő erőhatásokat
- Összehasonlítottuk a kerék tapadási és a csúszási folyamatot
|
49
|
- Megtárgyaltuk, feltártuk
- Összehasonlítottuk,
- Megalapoztuk
|
50
|
- Megtárgyaltuk a kerekekre hatóerők és a kerék blokkolás kapcsolatait
- Összehasonlítottuk a blokkolással és a tapadással fékezett kerekek
viselkedését
|
51
|
|
52
|
- 1. Kérdés (Döntsd el az alábbi állítások helyességét!)
- a) Üzemi fékrendszer: a gépkocsit a hatóságilag előírt hatékonysággal
lassítja vagy megállítja
- b) Az üzemi a járművet rögzíti.
- c) Az üzemi fék nem a kerékfék szerkezetekre hat.
- 2. Kérdés (Döntsd el az alábbi állítások helyességét!) A fékkésedelmi
idő
- a) a pneumatikus fékrendszernél a kisebb.
- b) a hidraulikus fékrendszernél a kisebb
- c) mindkét fékrendszernél azonos
- 3. Kérdés (Döntsd el az alábbi állítások helyességét!)
- a) A blokkoló kerék esetén a legrövidebb a fékút.
- b) A csúszó és a tapadó keréknél azonos a fékút
- c) A tapadó kerékkel való fékezésnél kapjuk a legrövidebb fékutat
- 1. Kérdés (a helyes válsz)
- a)
- 2. Kérdés (a helyes válsz)
- b)
- 3. Kérdés (a helyes válsz)
- c)
|
53
|
- 1. 0-50 % Tudásod sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom,
ismételd át az anyagot akár többször is.
- 2. 51-65 % Tudásod sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételd át az
anyagot még egyszer.
- 3. 66-79 % Tudásod közepes szintű, tekintsd át, hogy melyik feladatot
rontottad el és ismételd át, az ahhoz tartozó részeket.
- 4. 80-90 % Tudásod jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresd ki,
hogy melyik feladatot rontottad el, majd ismételd át a megfelelő
részeket.
- 5. 91-100 % Gratulálunk, tudásod kiváló szintet ért el, folytasd a
következő leckével!
|
54
|
- Bohner- Gscheidle- Leyer- Pichler- Saier- Schmidt- Siegmayer- Zwickel: Gépjárműszerkezetek,
Műszaki Könyvkiadó, 1998.
|
55
|
- foronómia
- pneumatikus
- tapadási tényező
- szlip
- mechanikus fék
- hidrodinamikus fék
- elektromágneses fék
- áramlástani fék
|
56
|
- Nyomtatott:Bohner- Gscheidle- Leyer- Pichler- Saier- Schmidt- Siegmayer-
Zwickel: Gépjárműszerkezetek, Műszaki Könyvkiadó, 1998.) (254-255,
285-286 oldal))
- Dr Szőcs Károly-Kőfalusi Pál- Németh Sándor: FÉKRENDSZEREK Maróti-Godai
Könyvkiadó Kft. 1997 (4-13 oldal)
- Wilfried Staudt: GÉPJÁRMŰTECHNIKA OMAR Könyvkiadó (282-287 oldal)
- Gudlin Tamás- Dr. Vida Emil: GÉPJÁRMŰVEK LÉGFÉKEI Műszaki Könyvkiadó
1985 (15-30 oldal)
- Kőfalusi Pál- Dr Szőcs Károly- Dr. Varga Ferenc: FÉKENDSZEREK Maróti
Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2004 (10-48 oldal)
|
57
|
- A felhasznált médiumok jegyzéke, és elérése.
- 1 animáció fékezési folyamat szakaszai
- 2 animáció fékezés folyamata
- 3 animáció foronómiai diagramok
- 4 animáció kerékre ható erők
- 1 videó fékvizsgálat MOTOMETER-rel
- 2 videó fékvizsgálat fékpadon
- 10 Kép esetén
- 1 1. ábra
- 2 2. ábra
- 3 3. ábra
- 4 5. ábra
- 5 6. ábra
- 6 7. ábra
- 7 8. ábra
- 8 9. ábra
- 9 10. ábra
- 10 11. ábra
|
58
|
- Tel.:06-20-5200296
- E-mail: www.keleist@freemail.hu
|